Azoknál a társasházaknál ahol távfűtés van mindig gondot okoz, hogy mikor kezdjenek el fűteni. A távfűtő művek a fűtést az üzemviteli megállapodás alapján indítja el. Ettől eltérni eseti megrendeléssel lehet, melyet a közös képviselő tehet meg. A közös képviselő akkor rendelheti meg a fűtést, ha a lakók több mint fele ezt kérte.

Az üzemviteli megállapodás tartalmazza, hogy mikor kell elindítani és leállítani a fűtést. Ez a napi középhőmérséklet alapján kerül meghatározásra és a két hőfok között legalább 3 fok különbség kell legyen. Ezen kívül tartalmazza még, a lakószobák hőmérsékletét napközben és éjszakai intervallumban. Az üzemviteli megállapodást bármikor lehet módosítani közgyűlési felhatalmazás alapján.

Az eseti megrendeléssel csak időnként lehet kérni az üzemviteli szerződéstől való eltérést. Ennek módosításához a közös képviselőnek kell a lakók többségi hozzájárulása. E nélkül a közös képviselő nem rendelhet meg fűtés indítást és leállítást sem.

A napi középhőmérsékletet a társasházon elhelyezett mérőműszer alapján kerül megállapításra.

A héten nagyon hűvös lett, beköszöntött az ősz, indul a fűtési idény. Azoknál a társasházaknál ahol gáz fűtés van ott is vannak teendők:

1.) Központi gázkazán esetén a közös képviselő a kazán karbantartó céggel egyeztetve átnézeti, kitisztítja a kazánt, feltölteti a fűtési rendszert, próbafűtést végeznek. Ezt célszerű még nyár végén elvégeztetni, de sok helyen ez sajnos elmarad. És akkor jöhet a probléma mikor indítsák a fűtést. Spóroljuk vagy inkább melegben legyünk és ne költsünk esetleg gyógyszerre. Ez örök probléma, ilyenkor elindul az aláírás gyűjtés és ha megvan a lakók 50+1% -os hozzájárulása már indulhat is a fűtés.

2.) Amikor a lakók egyénileg oldják meg a fűtést akkor is van teendő, mert a tavasszal leállított konvektorokat amit esetleg a pók is beszőtt tisztíttatni és ha szükséges beállíttatni is kell. Ezt egyénileg kell a lakás tulajdonosoknak elintézni. Ha kombi kazán van és az üzemelt ugye nyáron is ott is elkél a tisztítás és átvizsgálás biztonságunk érdekében. Ez szintén a tulajdonosok egyéni feladata.

És akkor még nem is beszéltem a mumusról a kéményseprőkről akik szintén beleszólhatnak a fűtésünkbe biztonságunk érdekében, de erről bővebben egy másik cikkben írok.

Manapság egyre gyakoribb, hogy a lakás tulajdonosok spórolásból lemondják lakásbiztosításukat, mert a sok kiadás közül úgy gondolják erre van a legkevésbé szükség. Van olyan is hogy van a lakónak is teljeskörű biztosítása és a társasház is rendelkezik szintén teljeskörű biztosítással. Ezek a dolgok már önmagukban is káoszt okozhatnak, de mi van akkor, ha a sok biztosítás ellenére káresemény esetén egyik biztosító sem fizet? Létezhet ilyen? Hát bizony igen!!!

Van olyan társasház aki úgy akar spórolni a biztosításon, hogy csak a közös területekre köt biztosítást. Mi van ilyenkor, ha az egyik lakó eláztatja a másikat? Ha volt biztosítása a károkozónak akkor fizet a biztosítója, ha nem volt akkor az elázott lakás tulajdonosa nem kap kártérítést. Azt, hogy a fölöttünk lakónak van-e biztosítása nem tudhatjuk, így arra hagyatkozni nehéz. Ezért szoktuk javasolni, hogy társasház esetében teljes körű biztosítást kell kötni és a tulajdonosoknak ebben az esetben elég csak vagyonbiztosítási szerződést kötnie (ha szüksége van rá).

Mit tartalmazzon mindenképpen a társasházi szerződés:

- felelősség biztosítás

- tűz és elemi károk

- viharkár

- vezetékes vízkár (bővített fedezettel)

- rongálás

- üvegtörés (figyelni kell a cserélt hőszigetelt üvegekre is szóljon)

- tetőbeázás

A társasházi biztosítást a teljes társasházra kössük meg, így ebben az esetben a lakásban lévő pl.:üvegtörést, csőtörést is fedezni fogja. Arra azonban figyelni kell, hogy ebben az esetben a lakásba való betörést csak saját vagyonbiztosításunk fogja fedezni.

Sok biztosító társaság kínál kiegészítő csomagokat ezeket érdemes megnézni és eldönteni, hogy a házat ez mennyiben érinti.

Ahhoz, hogy a legkedvezőbb szerződést tudjuk megkötni célszerű bróker segítségét kérni, mert így több ajánlatból tudunk válogatni.