Manapság egyre gyakoribb, hogy a lakás tulajdonosok spórolásból lemondják lakásbiztosításukat, mert a sok kiadás közül úgy gondolják erre van a legkevésbé szükség. Van olyan is hogy van a lakónak is teljeskörű biztosítása és a társasház is rendelkezik szintén teljeskörű biztosítással. Ezek a dolgok már önmagukban is káoszt okozhatnak, de mi van akkor, ha a sok biztosítás ellenére káresemény esetén egyik biztosító sem fizet? Létezhet ilyen? Hát bizony igen!!!

Van olyan társasház aki úgy akar spórolni a biztosításon, hogy csak a közös területekre köt biztosítást. Mi van ilyenkor, ha az egyik lakó eláztatja a másikat? Ha volt biztosítása a károkozónak akkor fizet a biztosítója, ha nem volt akkor az elázott lakás tulajdonosa nem kap kártérítést. Azt, hogy a fölöttünk lakónak van-e biztosítása nem tudhatjuk, így arra hagyatkozni nehéz. Ezért szoktuk javasolni, hogy társasház esetében teljes körű biztosítást kell kötni és a tulajdonosoknak ebben az esetben elég csak vagyonbiztosítási szerződést kötnie (ha szüksége van rá).

Mit tartalmazzon mindenképpen a társasházi szerződés:

- felelősség biztosítás

- tűz és elemi károk

- viharkár

- vezetékes vízkár (bővített fedezettel)

- rongálás

- üvegtörés (figyelni kell a cserélt hőszigetelt üvegekre is szóljon)

- tetőbeázás

A társasházi biztosítást a teljes társasházra kössük meg, így ebben az esetben a lakásban lévő pl.:üvegtörést, csőtörést is fedezni fogja. Arra azonban figyelni kell, hogy ebben az esetben a lakásba való betörést csak saját vagyonbiztosításunk fogja fedezni.

Sok biztosító társaság kínál kiegészítő csomagokat ezeket érdemes megnézni és eldönteni, hogy a házat ez mennyiben érinti.

Ahhoz, hogy a legkedvezőbb szerződést tudjuk megkötni célszerű bróker segítségét kérni, mert így több ajánlatból tudunk válogatni.

Amikor megtalálta azt a lakást, melyet kibérelne fontos, hogy körültekintően járjon el a bérleti szerződés megkötésekor.

A bérleti szerződés megkötéséhez nem nem kell ügyvédi ellenjegyzés, de érdemes megmutatnia jogásznak. A legfontosabb, hogy a szerződés tartalmazza a bérbeadó és a bérlő személyes adatait valamint az ingatlan adatait is, pontos cím és helyrajzi szám. A helyrajzi szám segítségével kiderítheti, hogy a bérbeadó valóban tulajdonos-e, joga van-e a lakásról rendelkezni. A tulajdonos adatait a tulajdonlap tartalmazza, melyet a területileg illetékes földhivatalban kérhet ki vagy betekinthet abba (ez ingyenes). A lakás tulajdonosával meg kell állapodni arról, hogy határozott vagy határozatlan időtartamra adja bérbe a lakást és ezt is rögzíteni kell a szerződésben. Meg kell állapodni, hogy bútorozott vagy bútorozatlanul adják ki. Bútorozott bérlemény esetén pontos leltárt kell készíteni, ezzel elkerülhető a vita amikor lejár a bérleti szerződés. A bérleti díj szintén kerüljön bele a szerződésbe. Előfordulhat, hogy a tulajdonos azt javasolja, hogy a valódi díjnál kevesebb legyen a szerződésbe rögzítve, de ezt ne fogadja el. Az is előfordulhat, hogy a bérbeadó két szerződést köt egyet a valódi feltételekkel, egyet meg szívességi lakáshasználatról, ami azt jelenti, hogy díj nélkül, ingyen tartózkodik a lakásban. Ezzel az a cél, hogy egy esetleges ellenőrzés során azt a szerződést mutassa be és ezzel elkerülje az adózást. Ha ez felmerül, jelezze, hogy elfogadhatatlan és ragaszkodjon a valós helyzet rögzítéséhez. A bérleti díj fizetésének ütemezése és módja is a szerződés részét képezi. Ezt vedd komolyan, a fizetési határidő elmulasztása ugyanis a bérleti azonnali felmondását vonhatja maga után. A bérleti díj általában nem tartalmazza a villany-, víz-és gázfogyasztást. Társasházi lakásnál arról is meg kell állapodni ki fizeti a közös költséget. Lehetőség van arra is, hogy a mérőórákat ideiglenesen a saját nevére írassa a tulajdonos engedélyével.

A leltár tervezetet letöltheti innen: http://honlapom.hu/pages/tarsashazaknak/contents/article/13/37664/doc/atadas_atveteli_jegyzokonyv_berlemeny_berendezeseire.doc

A kaució általában 2-3 havi bérleti díjnak megfelelő összeg, melyet a szerződés aláírása után kell megfizetnie. A kaució arra szolgál, hogy a szerződés megszűnésekor a bérbeadó az esetleges károk kijavítására, közüzemi díjak megfizetésére fordítsa. Ha erre nincs szükség a teljes összege visszajár.

A bérelt lakásba bejelentkezni kizárólag a tulajdonos engedélyével lehet. A bejelentkezés sem a lakás tulajdonjogát, sem használati jogát nem jelenti.

Meg kell állapodni a bérleti szerződés felmondásának feltételeiről is. Az általános szerződések szerint a bérbeadó és a bérlő is jogosult a felmondásra, írásban értesítve erről a másik felet, akinek a megállapodás 30 napos felmondási időt biztosít.

A bérbeadó ellenőrizheti, hogy rendeltetésszerűen használja-e a lakást. Ezt csak előre egyeztetett időpontban, kizárólag úgy teheti meg, hogy a bérlőt ne zavarja.

Ahogy közeledik a tanévkezdés, úgy válik egyre égetőbbé a lakhatás kérdése. Azokban a városokban ahol főiskolák, egyetemek vannak ilyenkor megindul az albérletek keresése. Szakértők tapasztalata, hogy az árak egyre emelkednek. A diákok főként a bútorozott lakásokat keresik és akár többen is bérelnek egy-egy lakást. 

Nem érdemes várni, még időben le kell foglalni azt a kiadó lakást amit meg tud fizetni és megfelel az igényeknek.

Ebben a táblázatban bemutatjuk az átlagos albérleti díjakat: