A napokban több vihar (szél, zivatar, felhőszakadás, villám) is volt. Ezek a társasházakat is gyakran érintették. Legtöbbször eső ejtővezeték törés, dugulás és abból adódó károk lakás és pince ázása történik. A talaj erős átázása miatt fa kidőlések, talajvíz okoz problémát.

Amikor megtörténik a baj akkor a legfontosabb a kár enyhítése. Amikor a pincét elárasztja a víz az a legfontosabb, hogy mielőbb ki legyen szivattyúzva, hogy az alap lehetőleg ne álljon sokáig vízben. Ilyenkor kérhetjük a tűzoltók segítségét vagy a társasháznak érdemes beszerezni egy szivattyút mellyel saját maga is megoldhatja a problémát.

Fa kidőlés esetén szintén hívjuk a tűzoltókat, főként ha épületre vagy autóra dőlt a fa.

Esőejtő vezeték törés esetén kérjük vízvezeték szerelő segítségét, aki csak akkor tudja majd megkezdeni a hiba elhárítását, ha az eső elállt.

Amire ügyelni kell még, hogy a károk bejelentése a biztosító felé mielőbb megtörténjen. 

Manapság egyre gyakoribb, hogy a lakás tulajdonosok spórolásból lemondják lakásbiztosításukat, mert a sok kiadás közül úgy gondolják erre van a legkevésbé szükség. Van olyan is hogy van a lakónak is teljeskörű biztosítása és a társasház is rendelkezik szintén teljeskörű biztosítással. Ezek a dolgok már önmagukban is káoszt okozhatnak, de mi van akkor, ha a sok biztosítás ellenére káresemény esetén egyik biztosító sem fizet? Létezhet ilyen? Hát bizony igen!!!

Van olyan társasház aki úgy akar spórolni a biztosításon, hogy csak a közös területekre köt biztosítást. Mi van ilyenkor, ha az egyik lakó eláztatja a másikat? Ha volt biztosítása a károkozónak akkor fizet a biztosítója, ha nem volt akkor az elázott lakás tulajdonosa nem kap kártérítést. Azt, hogy a fölöttünk lakónak van-e biztosítása nem tudhatjuk, így arra hagyatkozni nehéz. Ezért szoktuk javasolni, hogy társasház esetében teljes körű biztosítást kell kötni és a tulajdonosoknak ebben az esetben elég csak vagyonbiztosítási szerződést kötnie (ha szüksége van rá).

Mit tartalmazzon mindenképpen a társasházi szerződés:

- felelősség biztosítás

- tűz és elemi károk

- viharkár

- vezetékes vízkár (bővített fedezettel)

- rongálás

- üvegtörés (figyelni kell a cserélt hőszigetelt üvegekre is szóljon)

- tetőbeázás

A társasházi biztosítást a teljes társasházra kössük meg, így ebben az esetben a lakásban lévő pl.:üvegtörést, csőtörést is fedezni fogja. Arra azonban figyelni kell, hogy ebben az esetben a lakásba való betörést csak saját vagyonbiztosításunk fogja fedezni.

Sok biztosító társaság kínál kiegészítő csomagokat ezeket érdemes megnézni és eldönteni, hogy a házat ez mennyiben érinti.

Ahhoz, hogy a legkedvezőbb szerződést tudjuk megkötni célszerű bróker segítségét kérni, mert így több ajánlatból tudunk válogatni.

Sajnos egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy-egy tulajdonostárs valamilyen okból nem fizet közös költséget hosszabb ideig. Mivel a közös képviselő feladata, hogy gondoskodjon a közös költség beszedésről, így az elmaradások behajtása is hozzá tartozik.Fizetési felszólítást küldhet annak eredménytelensége esetén kérheti a közjegyzőtől a fizetési meghagyás kibocsátását. Ez a pénzkövetelések érvényesítése iránti nem peres eljárást jelenti. A jogi eljárás legvégén pedig ha addig sem rendezte tartozását végrehajtásra kerül sor. A végrehajtás jelzálog bejegyzéssel jár. A végrehajtás során lehet munkabérből letiltás, ingóság és ingatlan árverezés is.

Amennyiben az adós hat havi közös költséggel tartozik a társasház kérheti a jelzálog bejegyzést a hátralék megfizetésének biztosítékául. Amennyiben nincs szervezeti és működési szabályzata a társasháznak akkor mindenképp közgyűlési határozat kell a bejegyzéshez.

A tartozás behajtásának költségei az adóst terhelik, melyet a társasháznak kell megelőlegeznie. Mivel a házaknak legtöbb esetben más bevételük a közös költségen kívül nincs, így a tartozás a fenntartásukat is veszélyezteti, illetve a tulajdonostársasak között feszültséget, vitát is gerjeszthet.

Tehát a pontos fizetés minden szempontból minden tulajdonostársnak érdeke!

A kiválasztott társasházi lakás megvásárlása előtt keresse fel a közös képviselőt, aki lehet akár az egyik tulajdonos társ vagy lehet egy társasházkezeléssel foglalkozó cég egyik munkatársa is. A közös képviselő elérhetőségét legtöbbször megtalálja a folyosón kifüggesztett hirdetőtáblán.

Mit kérdezzünk meg a közös képviselőtől?

1. Közös költség összege
2. Van-e közös költség tartozása a tulajdonosnak (közös költségről is kell nullás igazolás az adás-vételhez)
3. Milyen a ház műszaki állapota (milyen felújítások voltak és mi az ami várható)
4. Várható-e olyan beruházás, mely közös költség emeléssel jár
5. Mikorra várható a következő közgyűlés
6. A társasháznak van-e közüzemi vagy egyéb tartozása

Az adás-vétel megkötése előtt célszerű elkérni a társasház alapító okiratát és a szervezeti és működési szabályzatot.